Oldalak

Édes élet

Vaníliás cukor, fahéj és reszelt citromhéj szédítő illatkompozíciója úszik ingerlően otthonunk légterében. A konyhából indulva hamarosan a hálószobába is betéved, táncra perdítve amúgy is felajzott szagló sejtjeimet. Ezek az illatok nekem és gondolom másoknak is mindig az ünnepekhez társulnak, főként így télidőben. Erről jutnak eszembe a gyerekkorom meghitt családi összejövetelei, a porcukros sütemények, melyekbe jó volt majszolás közben direkt beleszuszogni, hogy csak szálltak a finom fehér porkristályok.

Fa alatt

Na most aztán elég volt, kész passz! Szépen összecsapkodva a tenyereimet, leporolom a csillagport a kezeimről, ahogy azt jól végzett munka után illik, és hátradőlök a nagy füles-fotelban a párnák közé a pattogó tüzű kandalló mellett. Íme itt a Karácsony dandárja és én miden fontosat és lényegeset elvégeztem talán. Azt hiszem nagyon elégedett vagyok magammal, csak el ne szálljak a nagy önbizalomtól. Már mindenkinek megvan a fa alá való, szép vagy nem szép de ajándéka, punktum, vagy valakit kihagytam?

Cidri

Zümm, zümm, zümm – csak úgy röpködnek a mínuszok, a szél pedig bőszen dudorászik a kéményekben. Vidám kivágott nyári ruhákban pompázó hölgyek riogatnak minket a TV képernyőjén fagyos napokat jósolva az időjárás jelentésekben, már a látványuktól gúnárbőrös a hátam. Hol vannak már azok a lekvárzsibbasztó dögletes nyári kánikulai napok, amikor mit nem adtam volna egy marék hóért. Hát mit nem. Az ember csak ül a 35°C melegben a jó hideg itókája mellett, egy lepedőnyi ronggyal törölgetve a bőven patakzó izzadtságát és hógolyózásról, hóemberről, hótündérről, meg síelésről ábrándozik ködös tekintettel.

Hóhahahó!


Óvatosan lépdelek a csúszós lefagyott gyér hóban, szemem rettenetesen káprázik a fene nagy díszkivilágításban itt a Nagykörút mentén. Alig látok, a sok csillogó villogó fényfüzértől, és ahogy befordulok a sarkon, majdnem levesz a lábamról a Karácsony megsemmisítő előszele. Szerencsére a zsebeimet dagasztó súlyos aprópénzek szegeznek a talajhoz. Szorosabbra gombolom a kabátom, és fulladásig húzom a sálam, ami nem is baj, mert ebből a szmogból vétek lenne nagyobbat slukkolni.