Oldalak

Malackodás

Hűha! Majdnem teljesen elpirultam és váratlanul megrogytak a térdeim az agyamon végigfutó élveteg gondolattól, amikor arra a csodásan gusztusos rózsaszín husikára pillantottam. Micsoda érzékien ennivaló falat, kocsányon lógnak a szemeim, és gátlástalanul folyik a nyálam egy fénylő tócsába gyűlve. Aki sosem próbálta nem is tudja mit veszít ha ezt kihagyja, mert ez a mennyei gyönyörök netovábbja. Hogy én egy többrendbeli gátlástalan élveteg disznó vagyok? Elfogadom, de ezt az élvezetet akkor sem hagyom ki és szívesen megosztom mással is. Hihetetlenül felemelő érzés a szájban elomló, karakteres, de mégis selymes íz, hozzá az a kellemesen ropogós különleges momentum amikor az ember átszellemülten átharapja egy jól elkészített malacsült legropogósabbra sült részét. Az ízlelőbimbók komplex szpartakiádja zajlik a nyelvemen, de hasonlíthatnám egy vérbő bonyolult sokszereplős szexpartihoz is, ahol nem lehet tudni kinek hova megy a vége. Az ízorgia egyre fokozódik, a végén szinte felrobban a szájban.
Ha valaki szeretne csatlakozni a gyönyör kavalkádhoz, akkor idesüssön, mert malacot sütünk. Nem térek ki a húsevés filozófiai és egészségügyi kérdéseire, de vállalom a megrögzött, nem bizonyítottan kétes értékű dögevő szerepet.
Szóval kerítsünk egy gyönyörű friss, bőrös malachusit, a piacon, a szupermarketben, a hentesnél, vagy épp egy friss disznótorból. Jó a lapockája az kevésbé zsíros, vagy a bőrös karaj, de aki szaftosabbra vágyik válassza az oldalast a dagadóval melyben egy vidám kis szalonna réteg ingerkedik. Szilveszterkor egész malackát szoktak sütögetni, de így év közben, és néhány személyre, kisebb darab is megfelel 2-3 kg között. Számolni kell vele, hogy a húsok sütés közben némileg zsugorodnak, úgy 25% körül, tehát ennyivel kevesebbet ehetünk. Az viszont lényeges, és elérendő cél, hogy a bőre szép hólyagos ropogós legyen, alatta a hús pedig omlósan porhanyós. Erre két módszer is van. Az egyik a lassan sütés, amikor malackát 140-150° C sütőben mennyiségtől függően 3-4 órán keresztül lassan pirítjuk, a kívánt eredményig, miközben sörbe mártott füstölt szalonna szelettel kenegetjük időnként. Néha én is alkalmazom, de a másik módszer talán energiatakarékosabb és szerintem finomabb. Amikor is keresünk egy megfelelő méretű tepsit, azt vékonyan kikenjük zsírral, ezt meghintjük köménymaggal, majoránnával, borssal, és néhány babérlevelet teszünk szerte szét. Erre fektetjük a húsos részén besózott malacka darabokat bőrükkel felfelé, alul a fűszerek rátapadnak. Nem öntünk alá semmi, mert a hús úgy is levet ereszt. Ez után a tetejét is megkenjük olvasztott zsírral, és az egész tepsit lefedjük alumínium fóliával. A tepsi elején egy kis kutyanyelvet vágunk a fóliába, ahol a gőzök távozhatnak, majd betesszük az előmelegített sütőbe. A hőmérsékletet állítsuk 160-170° C-ra, és hagyjuk párolódni. Fél kilogrammonként (nyersen mérve) számítsunk 20 percet. Az idő leteltével emeljük ki a tepsit a sütőből, és tegyük egy hőálló munkafelületre, majd vigyázva mert forró, vegyük le az alumínium fóliát. A húsnak félig puhának, a bőrnek lágyan rugalmasnak kell lennie. Egy éles késsel óvatosan, bekockázzuk a tetejét, ahogy a tepertős pogácsáknak szokták, megkenjük a saját kiolvadt zsírjával és nagyobb szemű sóval módszeresen sűrűn behintjük. Ahol a sószemcsék vannak, ott fog a bőr szépen ropogósan felhólyagosodni. Visszatesszük az egészet a sütőbe, melyet átállítunk grillezős légkeverős fokozatra. Akinek ilyen nincs az a sima grillt, vagy a felső sütés opciót válassza, 185-190° C-on. Úgy 40-50 percig süssük, hogy mindenhol szépen felhólyagosodjon és megbarnuljon. Közben néha megkenjük saját levével, és esetleg vizet, vagy alaplevet önthetünk alá, hogy legyen egy kis szaftja majd. Ha valahol elkezdene nagyon égni, ott takarjuk le egy darabka alufóliával, így szabályozhatjuk, hogy a sütés mindenhol egyenletes legyen. Ha az egész kész vegyük ki, és fél óra állás után már szeletelhetjük. Párolt zöldséggel, fonnyasztott spenóttal, fűszeres sült tökkel, és még sok mindennel tálalhatjuk, friss foghagymás uborka salátát, vagy céklasalátát adva mellé. Igazi téli, farsangi étel, én nyáron is szeretem. Kívánok jó étvágyat és jó malackodást!


 2011. január 14.