Feloldódva terpeszkedek a székemen, tekintetem vidáman ugrál egyik ismerős, kedves arcról a másikra, ritkán ülhetek így nagyobb családi körben a nagy étkezőasztal körül. A témák is változatosan térülnek, és mindenki büszke arra amit elért, vagy hamarosan elérni fog. Na, hát kedves ángyom asszony, eztán már lesz nekünk AMERIKAI konyhánk! – hasít a levegőbe egy bejelentés, és máris érdeklődés jelenik meg az arcokon. Amerikai konyha? – mereszti szemeit ángyom asszony fejkendője csücskét rángatva. – Aztán hun hordják azt Gergő, elöl vagy hátul, mert valahun csak hordják?
Ez az újnak tűnő fogalom robbant be jó néhány éve a lakberendezési, lakásépítési és lakás-felújítási köztudatba. Az un. „amerikai konyha” elnevezésű térszervezési elv, melynek lényege nagy vonalakban, hogy a konyha, ebédlő és nappali, vagy ezek huncut kombinációja egy közös légtérbe kerül, egy viszonylag nagy, kollektív helyiséget képezve. Az elválasztó falak megszüntetésével, illetve meg-sem építésével, határtalan térélmény, átláthatóság, fokozott mozgásszabadság érzete jön létre. 
Hogy, miért nevezik amerikainak? Igazából magam sem tudom, hisz az USA-ban is többféle típusú, zártságú-nyíltságú, konyhaelrendezés használatos, különféle térkapcsolatokkal, átadóablakokkal és ebédlőasztallal, de ők egyiket sem nevezik „amerikainak”. A jelenleg forgalomban lévő konyhatervezés és lakberendezés témájú szak és tankönyvek közül is csak egy, és az is egyetlen helyen használja az „amerikai típusú konyha” kifejezést. Amúgy a „nyitott-konyha” és az „egyterű-konyha” szófordulat a használatos. De egyébként sem nyelvi vita okán fogtam tollat, leginkább ángyom asszonynak tartozom némi magyarázattal. A világért se gondoljuk, hogy ez a konyhaforma, legújabb-kori civilizációnk felséges szüleménye. Némi evolúciós változást is beleértve, talán majdnem egyidős küzdelmes emberi történelmünkkel. Gondoljunk vissza ősemberi létünkre, na persze a tűz felfedezése után, hogy hová vonult vissza megfáradva, csatakosan, frissen ejtett vadakkal megpakolva a törzs vadász-szekciója? Hát a tűzhely, akarom mondani, akkor még, csak a tábortűz köré telepedtek le, hogy élvezzék a változatos módokon készülő garantáltan bio étkek jótéteményeit. Közös éneklés, véget nem érő beszélgetés következhetett, egészen a tűz kihunytáig, illetve a televízió feltalálásáig. Minden esetre megszületett az „amerikai konyha” alapverziója, csak a köréje szerveződő építmény 
típusok és azok minőségei változtak a fegyverzajos évezredek folyamán. A lényeg a táplálkozáson túl, az közös együttlét volt. Az egyetlen nyugodt és biztos pont a megfáradt hazatérők számára, a családi tűzhely melege, légköre és a köré szerveződött kellemes tevékenységek. Ahogy a barlangok, sátrak, jurták, vályogházak, boronaházak, kőházak, várkastélyok, polgárházak és a modern lakások alaprajzilag és helyiség funkcióban differenciálódtak, úgy változott és finomodott a tűz tűzhely felépítése, formája, technikája is, de megmaradt a konyha lényegét adó központi szerepe. Most nem taglalom a gazdag uralkodó osztályoknál, a hatalmas alapterületeken kialakult reprezentatív ebédlő centrikusságot, ahol maga a konyha mint mellékes kiszolgáló helyiség, gyakran az alagsorba kényszerült, és csupán a személyzet tere volt.
Újra természetes igény ma is, hogy a szabadidő egy részét, a munkából és iskolából hazatérő családtagok együtt töltsék. A történelem során egy lakáson belüli tevékenységek elsősorban a ház fókuszában álló tűzhely köré, illetve az azzal kapcsolatos étkezések mentén szerveződtek, és szerveződnek ma is. Amíg a háziasszony ételgőzbe és illatfelhőbe burkolózva készíti a vacsorát, a gyerekek körülötte játszanak, vagy leckét írnak, az apa túráztatja a lap-topját, a nagypapa fogpiszkálót farag a régi ágydeszkából stb. A szerepek cserélődhetnek, de a lényeg, hogy mindezt, egymás közelében tegyék úgy, hogy a másikat ne zavarják, mégis beszélgethessenek. Az egy légtérben töltött idő jelentős családösszetartó és barátság ápoló tényezőnek bizonyult. Erre a közösségszerveződésre, az amerikai, vagy más néven nyitott konyha, kiválóan alkalmas.
2010. november 01.
