Az egészséges életmód jegyében, a jó kinézet érdekében divatos és fáradtságos dolog látványos izomcsoportjainkra gyúrni. De, gyúrt-e már valaki a rágóizmaira? Hát direktbe talán nem de, nyugodtan mondhatom, hogy amúgy nagyjából mindenki, és megközelítőleg folyamatosan teszi. Emberek milliói rágcsálnak állhatatosan az étkező asztaloknál könyökölve, a büfékben állva, a képernyők előtt ülve a kényelmes és designos kanapékon, vagy éppen a számítógépük, vagy a laptopjuk billentyűzete közé fröcsögve, morzsázva rágnak és ropogtatnak valamit.
Csam csam, és nyam nyam! A rágóizom folyamatos karbantartása, fejlesztése annyira észrevétlenül és rutinból történik, hogy fel sem fogjuk ésszel, csak habzsolunk, mindenféle tányéros, zacskós és nem zacskós kajákat. A fejlett rágóizmoktól már akkora a fejünk, hogy nem fér bele az uborkás üvegbe. A rágógumit most nem is vettem számításba, azt én már felnőtt koromra elhagytam. Szívesen fejlesztem a rágóizmaimat azonban valami jóféle és illatos, ízes és szaftos konyhatermékkel. Önfeledt és örömteli családi főzőcskéinket mindig egy komoly rágóizom építő nehézsúlyú edzés követi. Jelesen, a hétvégéket, a családi összejöveteleket, és különféle okból megjelölt ünnepnapokat említeném a legmegfelelőbb alkalmaknak. Ennek is egy különösen fejlett, és kifinomult módja a köredzés, vagy a körevés. Aki valaha valamit is aktívan foglakozott a sporttal, és nem csak a kanapén ordítozva lóbálta a sörösüveget, az tudja mi az. A sportolók, bizonyos percenkénti időközökben váltogatják a különféle nehézségű és célú gyakorlatokat, tornaszereket, így folyamatosan körbe haladnak mindegyiken, amíg bírják szusszal, vagy vége nincs az edzésnek. Na így van ez a körevéssel, amikor hat, hét, nyolc, és még számtalan ínycsiklandó fogáson rágjuk át magunkat, mindig emelve a nehézségi fokot. Én már eléggé profi vagyok ebben, jövőre talán benevezek az Arany Állkapocs versenyre és díjra is. Addig is szorgalmasan rágok, lehetőleg arra érdemes finomságokat, és erre biztatok
mindenkit aki teheti. Senki ne egye a kefét! Ha éppen nincs mit rágni, nem esek kétségbe, kötényt kötök és főzőkanalat ragadok. Most elmondanám egy kiváló és ízletes rágcsálni való elkészítését. Fő alapanyagként, jól fejlett sertés hátsó csülökre esett a választásom. Hogy nem egészséges? Annyira legalább az mint a margarin, és ebben ráadásul semmi mesterséges nincsen. Vegáknak és egyéb felekezeteknek persze nem ajánlom, ők rágódjanak máson. Szóval a piacon, vagy bárhol egy hentesnél beszerzek három szép csülköt, mely bőven elég egy hétvégi, négyszemélyes körevésre (köredzés), és még másnapra is marad. Hidegen is nagyon finom. Vágódeszkán, egy nagy szakácskéssel elhasítom őket hosszában ketté, szorosan a nagy csont mellet. Így hozzávetőleg egyenlő részeket kapok, az egyik oldalon vágott, lapos felülettel. Megfelelő méretű tepsit, alját vékonyan bezsírozva készítsünk elő, majd a vágott, lapos felükkel felfelé helyezzük bele, egymás mellé a fél csülköket. Most jöhet a fűszerezés. Só, bors, kömény (őrölt), majoránna, és ki mit még szeret, dörzsöljük bele. A sütőt (elektromos) közben kapcsoljuk be és állítsuk grillezős légkeverős (ha van) funkcióra, és ami a lényeg, alacsony 140 150°C hőmérsékletre, és legalább három óra sütési időre. Így, lassú tűzön lesz igazán finom porhanyós a belseje, és a hús leválik a csontról. Időnként a kisült zsírjával a tetejét egy ecsettel megkenegethetjük. Kenő ecsetnek, a legolcsóbb kis lapos festőecsetet veszem a háztartási és festék boltban, bevált, jobb mint a toll, vagy a szilikon. Egy óra múlva aztán, a tepsit kivéve, a csülköket a rendes bőrös felükkel felfelé átfordítom. Átkenem a bőrüket a kisült zsírral, 
egy kis kurkumával, pirospaprikával színezve. Ez után a tetejét közepes szemű (asztali) sóval egyenletesen (kézzel) meghintem. A vákuumos és a nagy szemű (tengeri) só nem jó. Ahol a só szemcsék vannak, ott fog a legszebben a csülök bőre felhólyagosodni és ropogóssá válni. Ekkor, pár deci vizet, hús alaplevet, vagy fehérbort önthetünk alá. Tovább sütve, időnkét, de ne sokszor szaftjával kenegessük és egy hústűvel vagy húsvillával ellenőrizzük, hogy már belül kellően omlós e? Ha szükséges, a vége felé emelhetjük a hőmérsékletet, ha valaki jó barnára pirultan szereti. Ha kész, pár perc (10-15) hűlés után, a csontokat kivéve, a csülköket tálra tesszük, néhányat a könnyebb tálalás kedvéért óvatosan, hogy szét ne essen, felszeletelünk. Párolt zöldséggel, petrezselymes újburgonyával tálalhatjuk. Jól illik hozzá a hideg fokhagymás uborka saláta. Jó edzést kívánok, csülökre magyar!
Csam csam, és nyam nyam! A rágóizom folyamatos karbantartása, fejlesztése annyira észrevétlenül és rutinból történik, hogy fel sem fogjuk ésszel, csak habzsolunk, mindenféle tányéros, zacskós és nem zacskós kajákat. A fejlett rágóizmoktól már akkora a fejünk, hogy nem fér bele az uborkás üvegbe. A rágógumit most nem is vettem számításba, azt én már felnőtt koromra elhagytam. Szívesen fejlesztem a rágóizmaimat azonban valami jóféle és illatos, ízes és szaftos konyhatermékkel. Önfeledt és örömteli családi főzőcskéinket mindig egy komoly rágóizom építő nehézsúlyú edzés követi. Jelesen, a hétvégéket, a családi összejöveteleket, és különféle okból megjelölt ünnepnapokat említeném a legmegfelelőbb alkalmaknak. Ennek is egy különösen fejlett, és kifinomult módja a köredzés, vagy a körevés. Aki valaha valamit is aktívan foglakozott a sporttal, és nem csak a kanapén ordítozva lóbálta a sörösüveget, az tudja mi az. A sportolók, bizonyos percenkénti időközökben váltogatják a különféle nehézségű és célú gyakorlatokat, tornaszereket, így folyamatosan körbe haladnak mindegyiken, amíg bírják szusszal, vagy vége nincs az edzésnek. Na így van ez a körevéssel, amikor hat, hét, nyolc, és még számtalan ínycsiklandó fogáson rágjuk át magunkat, mindig emelve a nehézségi fokot. Én már eléggé profi vagyok ebben, jövőre talán benevezek az Arany Állkapocs versenyre és díjra is. Addig is szorgalmasan rágok, lehetőleg arra érdemes finomságokat, és erre biztatok
mindenkit aki teheti. Senki ne egye a kefét! Ha éppen nincs mit rágni, nem esek kétségbe, kötényt kötök és főzőkanalat ragadok. Most elmondanám egy kiváló és ízletes rágcsálni való elkészítését. Fő alapanyagként, jól fejlett sertés hátsó csülökre esett a választásom. Hogy nem egészséges? Annyira legalább az mint a margarin, és ebben ráadásul semmi mesterséges nincsen. Vegáknak és egyéb felekezeteknek persze nem ajánlom, ők rágódjanak máson. Szóval a piacon, vagy bárhol egy hentesnél beszerzek három szép csülköt, mely bőven elég egy hétvégi, négyszemélyes körevésre (köredzés), és még másnapra is marad. Hidegen is nagyon finom. Vágódeszkán, egy nagy szakácskéssel elhasítom őket hosszában ketté, szorosan a nagy csont mellet. Így hozzávetőleg egyenlő részeket kapok, az egyik oldalon vágott, lapos felülettel. Megfelelő méretű tepsit, alját vékonyan bezsírozva készítsünk elő, majd a vágott, lapos felükkel felfelé helyezzük bele, egymás mellé a fél csülköket. Most jöhet a fűszerezés. Só, bors, kömény (őrölt), majoránna, és ki mit még szeret, dörzsöljük bele. A sütőt (elektromos) közben kapcsoljuk be és állítsuk grillezős légkeverős (ha van) funkcióra, és ami a lényeg, alacsony 140 150°C hőmérsékletre, és legalább három óra sütési időre. Így, lassú tűzön lesz igazán finom porhanyós a belseje, és a hús leválik a csontról. Időnként a kisült zsírjával a tetejét egy ecsettel megkenegethetjük. Kenő ecsetnek, a legolcsóbb kis lapos festőecsetet veszem a háztartási és festék boltban, bevált, jobb mint a toll, vagy a szilikon. Egy óra múlva aztán, a tepsit kivéve, a csülköket a rendes bőrös felükkel felfelé átfordítom. Átkenem a bőrüket a kisült zsírral, egy kis kurkumával, pirospaprikával színezve. Ez után a tetejét közepes szemű (asztali) sóval egyenletesen (kézzel) meghintem. A vákuumos és a nagy szemű (tengeri) só nem jó. Ahol a só szemcsék vannak, ott fog a legszebben a csülök bőre felhólyagosodni és ropogóssá válni. Ekkor, pár deci vizet, hús alaplevet, vagy fehérbort önthetünk alá. Tovább sütve, időnkét, de ne sokszor szaftjával kenegessük és egy hústűvel vagy húsvillával ellenőrizzük, hogy már belül kellően omlós e? Ha szükséges, a vége felé emelhetjük a hőmérsékletet, ha valaki jó barnára pirultan szereti. Ha kész, pár perc (10-15) hűlés után, a csontokat kivéve, a csülköket tálra tesszük, néhányat a könnyebb tálalás kedvéért óvatosan, hogy szét ne essen, felszeletelünk. Párolt zöldséggel, petrezselymes újburgonyával tálalhatjuk. Jól illik hozzá a hideg fokhagymás uborka saláta. Jó edzést kívánok, csülökre magyar!2010. május 11.
