Megszólal a hatlövetű

A nyugdíjas mesterlövészek élvezetével húzom végig a tisztítórongyot a hidegen csillogó acélon, figyelem ahogy a fény játszik a fémen. Fantasztikus dolog egy ilyen hatlövetű, illik egy férfi kezébe. A szemem sarkából figyelem a fejleményeket.

Gyapjúzabálók

Hedonista banda, mármint én és a párom, mert csuklásig szeretünk heverészni a nap végén, azt sem tudjuk, merre tegyük kezünk lábunk főleg egy jóízű vacsora és egyebek után. A hálószobánk erre a célra kvalifikált, főleg, mióta olyan halászhálós függönyünk is van.

A tükör hízlal?

Hát garantáltan akkor sem hiszem el, ha valaki ott teszi le nekem a nagyesküt, vagy egy kanállal hadonászik, hogy márpedig itt helyben hasba szúrja magát, mert nem bírom elfogadni, hogy egy tükör hizlal. Tán képen is teremtem, hogy hagyjon már ilyen okkultista maszlaggal, felvilágosult félmaterialista vagyok némi tudományos fertőzöttséggel, engem nem ver át.

A lázadó kristálycsillár

Csúf volt szegény már az első látásra, sajnáltam is nagyon. Leginkább egy denevér és egy alumínium polip keverékének látszott, ahogy magányosan függött a hálószoba közepén. Termetes darab volt, és minden csápja végén kristálytányérkát szorongatott, bennük egy-egy elektromos gyertyával, éppen tizenötöt.

A mélabús szitakötő

Végtagjaim lazán lógnak ki a fotelből, mint spagettiszedőből a tésztaszálak, relaxálok. Leginkább csak bambulok, a délelőtti verőfény a hasamon landol, de fájdalmat nem érzek. Szemeim lazán kalandoznak a kis-szalon festményekkel zsúfolt falain, nyugtázzák a látványt, sorjázom a képeimet.

Háló a hálónkban

Szégyen ide szégyen oda, vagy egy évig nem volt függöny a hálószobánkon. Gondolom a szemben szomszéd is örült. Lehet, hogy nem kéne restellnem, hiszen van ahol ez kifejezetten trendi. Szélsőséges minimalista felfogás szerint még az ablaktok is zavarja a tiszta tér harmóniáját, hát még egy ilyen maradi dolog mint a függöny, amely gátolja a szem szabad szárnyalását, fogja a port, ráadásul ráncolódik.