Rutinos mozdulatokkal öltöm fel a konyhakötényt, kést ragadok és csak úgy repülnek a vidám szalonna és hagyma forgácsok. Aztán ropogós zöldpaprika és igézően piros paradicsom kerül sorra, mosás és csumázás után szintén kés alá kerülnek. Öröm itt a főzés, a magam tervei alapján kialakított konyhánkban, bár a mai eszemmel itt ott módosítanék rajta, főleg több fiókot tennék, hogy ne kelljen a földön térdelve kotorászni edény után az alsó szekrényekben. Régi bútorokat alakítottam, építettem, festettem át, így olcsóbb volt, a gépekre viszont nem sajnáltuk a pénzt, a felső középkategóriából választottunk. 
A főzés minősége és eredményessége szempontjából ez fontosabb mint a bútorok. Mint aktívan főző ember, és mint lakberendező, az évek alatt sok tapasztalatot és megszívlelendő dolgot tanultam, gyűjtöttem, és fejlesztettem. Szeretnék közreadni néhány nagyon fontos konyhaépítési tanácsot, mivel szerte nagyon sok rosszul tervezett konyhát látok.
Fontos, hogy a mosogatótál és a főzőfelület között mindig legyen legalább egy vágódeszkányi távolság (~40 cm), de ne legyen több mint 90 cm. A legszörnyűbb tervezési hiba és nagy fokú dilettantizmus, ha a mosogatótál és a főzőfelület közvetlenül egymás mellé van téve, építve. Fontos még, hogy a csepptálca ne álljon a főzőfelület felé, az oda tett száradó edények újra elpiszkolódhatnak, és akadékba vannak.
Főleg nagy méretű konyhákban követik el azt a másik hibát, hogy a vizesblokkot és a főzőlapot jó messze (2 3 m) helyezik el egymástól, így a háziasszony kilométereket vágtázik a pultok között, ráadásul rendszeresen összecsepegtetve a padlót. Legideálisabb a távolság akkor ha a jobb, vagy bal kezünkkel elérjük a főzőlap kezelőszerveit illetve a vízcsapot, függetlenül a konyhapult kanyarodásától. Így tudjuk optimálisan kontrollálni a főzés folyamatát, a legkevesebb fáradtsággal, balesetmentesen, szinte egy helyben állva. Rosszul tervezett konyhában sokszor évekig sem jön rá valaki, hogy mi a baja és miért utál főzni. Sokan hiszik, főleg kezdő tervezők,
de gyakorlottabbak is, hogy ha tetszetősen egymás mellé sorolnak különféle csillogó szekrényelemeket és konyhagépeket, akár kézi rajzolással, vagy egy jó kis gépi tervező-programmal, akkor már tudnak konyhát tervezni. Sőt, még azt is hiszik tősgyökeres
háziasszonyok, hogy húsz-harminc átfőzött év után már értenek a konyhaépítés tudományához. No persze, valamennyire igen. De, legalább akkora különbség van a magunk által elképzelt konyha és a szakember által megtervezett között, mint az otthoni frizura és a képzett fodrász által készített között.
Nagyon sok kiválóan főző háziasszonynak vannak helytelen szokásai, akár az eszközhasználatot, konyhahasználatot vagy a munkaszervezést illetően anélkül, hogy tudna róla. Valamikor így látta a Nagyitól és most így adja tovább a lányának is, esetleg rosszul. Pedig nagyon sokat változhattak időközben a technikai lehetőségek, paraméterek és egyéb
kívánalmak is. Esztétikai kérdésekben, persze fontos a megrendelő igénye és kívánsága, de a konyhaszervezés nem gyerekjáték. Annak, hogy milyen fából készülnek az ajtók, milyen színű a
csempe és milyen virágok lesznek a járólapon, semmi köze ahhoz, hogy mennyire kényelmesen, jól, gyorsan és praktikusan lehet majd főzni benne. Sok háziasszony (sőt lakberendező is), nagyon helytelenül, a konyhatervezést főképpen esztétikai, esetleg trendi kérdésnek tekinti, a helyes munkafolyamatok kialakításai pedig gyakran elvesznek, elsikkadnak.
Esetleg fontosabb tényező, hogy milyen fából legyen a bútorajtó, és milyen virág legyen a csempén, minthogy megfelelő helyen legyen a sütő, vagy a főzőlap, vagy elég jó legyen a gépek színvonala, minősége. Zokogok amikor lakberendezési szaklapokban látok milliókat érő,esetleg barokkosan faragott, tömör fa konyhát, fehér alsó kategóriás, kifutó szériás konyhagépekkel, ráadásul a munkasorrend szabályainak nélkülözésével. Sírok és szaggatom a ruháimat, amikor szakvásárokon, gyönyörűen drága anyagokból kivitelezett design konyhákat, pocsék munkafolyamati tervezéssel, esetleg főzőfelülettel szemben fordított mosogató csepptálcával. Az esetek többségében ez a bemutatott konyhák közel fele, és ez alól a puccos-
márkás konyhastúdiók sem kivételek. Az úgynevezett asztalos cégekről nem is beszélve, legtöbbször lövésük sincs mikor szóvá teszem. Sajnos, sokszor a szakújságírók is csak esztétikai kérdést látnak egy konyhában, és természetesnek vesznek komoly munkasorrendi hibákat, vagy éppen fogalmuk sincs róla(?). A legnagyobb problémát ott látom, hogy az átlag ember ezeket a rossz példákat látva azt hiszi, hogy az a követendő. Autós hasonlattal élve ez olyan mintha a csomagtartóban ülnénk, a motor meg az utastérben lenne, és mi azt mondanánk, hogy nagyon jól van ez így, hiszen a fényezés, a kárpit, meg a hangrendszer
tök szuper. Valahol nagyon nem jó a lakberendezési, és belsőépítészeti, építészeti oktatáson belül a konyhatervezés tanítása, vagy tantárgyon belül eltolódtak a hangsúlyok. Újabb és újabb évfolyamok végeznek és mégis tömegesen látok rosszul (nem esztétikai értelemben) tervezett konyhákat, pedig kiváló tankönyvek köztük magyar is (Orbay Péterné: Konyhatervezés/egyetemi tankönyv) áll a rendelkezésre, én is abból tanultam az alapokat.
Most csak nagyon vázlatosan érintettem ezt az óriási konyha témát. Minden esetre évek óta foglalkoztat a tökéletes és ideális konyha kérdése, kialakítása, bármilyen helyiség adottságai között. Több év szakmai tapasztalat, és több száz megtervezett konyha után szakmai írásaim cikkeim híznak a fiókom mélyén apránként. Ezek összefogására, létrehoztam ezt a fogalmat, hogy Konyhológia. Szándékom, hogy apránként vagy egyben, egyszer majd közre adom.
(Bővebben>>> tararthome.jimdo.com)
A főzés minősége és eredményessége szempontjából ez fontosabb mint a bútorok. Mint aktívan főző ember, és mint lakberendező, az évek alatt sok tapasztalatot és megszívlelendő dolgot tanultam, gyűjtöttem, és fejlesztettem. Szeretnék közreadni néhány nagyon fontos konyhaépítési tanácsot, mivel szerte nagyon sok rosszul tervezett konyhát látok.Fontos, hogy a mosogatótál és a főzőfelület között mindig legyen legalább egy vágódeszkányi távolság (~40 cm), de ne legyen több mint 90 cm. A legszörnyűbb tervezési hiba és nagy fokú dilettantizmus, ha a mosogatótál és a főzőfelület közvetlenül egymás mellé van téve, építve. Fontos még, hogy a csepptálca ne álljon a főzőfelület felé, az oda tett száradó edények újra elpiszkolódhatnak, és akadékba vannak.
Főleg nagy méretű konyhákban követik el azt a másik hibát, hogy a vizesblokkot és a főzőlapot jó messze (2 3 m) helyezik el egymástól, így a háziasszony kilométereket vágtázik a pultok között, ráadásul rendszeresen összecsepegtetve a padlót. Legideálisabb a távolság akkor ha a jobb, vagy bal kezünkkel elérjük a főzőlap kezelőszerveit illetve a vízcsapot, függetlenül a konyhapult kanyarodásától. Így tudjuk optimálisan kontrollálni a főzés folyamatát, a legkevesebb fáradtsággal, balesetmentesen, szinte egy helyben állva. Rosszul tervezett konyhában sokszor évekig sem jön rá valaki, hogy mi a baja és miért utál főzni. Sokan hiszik, főleg kezdő tervezők, de gyakorlottabbak is, hogy ha tetszetősen egymás mellé sorolnak különféle csillogó szekrényelemeket és konyhagépeket, akár kézi rajzolással, vagy egy jó kis gépi tervező-programmal, akkor már tudnak konyhát tervezni. Sőt, még azt is hiszik tősgyökeres
 |
| Rosszul tervezett elrendezés |
Nagyon sok kiválóan főző háziasszonynak vannak helytelen szokásai, akár az eszközhasználatot, konyhahasználatot vagy a munkaszervezést illetően anélkül, hogy tudna róla. Valamikor így látta a Nagyitól és most így adja tovább a lányának is, esetleg rosszul. Pedig nagyon sokat változhattak időközben a technikai lehetőségek, paraméterek és egyéb
 |
| Jól tervezett elrendezés |
csempe és milyen virágok lesznek a járólapon, semmi köze ahhoz, hogy mennyire kényelmesen, jól, gyorsan és praktikusan lehet majd főzni benne. Sok háziasszony (sőt lakberendező is), nagyon helytelenül, a konyhatervezést főképpen esztétikai, esetleg trendi kérdésnek tekinti, a helyes munkafolyamatok kialakításai pedig gyakran elvesznek, elsikkadnak.
Esetleg fontosabb tényező, hogy milyen fából legyen a bútorajtó, és milyen virág legyen a csempén, minthogy megfelelő helyen legyen a sütő, vagy a főzőlap, vagy elég jó legyen a gépek színvonala, minősége. Zokogok amikor lakberendezési szaklapokban látok milliókat érő,esetleg barokkosan faragott, tömör fa konyhát, fehér alsó kategóriás, kifutó szériás konyhagépekkel, ráadásul a munkasorrend szabályainak nélkülözésével. Sírok és szaggatom a ruháimat, amikor szakvásárokon, gyönyörűen drága anyagokból kivitelezett design konyhákat, pocsék munkafolyamati tervezéssel, esetleg főzőfelülettel szemben fordított mosogató csepptálcával. Az esetek többségében ez a bemutatott konyhák közel fele, és ez alól a puccos-
 |
| Helyes csepptálca irány jobbra |
 |
| Helyes csepptálca irány balra |
Most csak nagyon vázlatosan érintettem ezt az óriási konyha témát. Minden esetre évek óta foglalkoztat a tökéletes és ideális konyha kérdése, kialakítása, bármilyen helyiség adottságai között. Több év szakmai tapasztalat, és több száz megtervezett konyha után szakmai írásaim cikkeim híznak a fiókom mélyén apránként. Ezek összefogására, létrehoztam ezt a fogalmat, hogy Konyhológia. Szándékom, hogy apránként vagy egyben, egyszer majd közre adom.
(Bővebben>>> tararthome.jimdo.com)
2010. szeptember 23.
