Tikk takk, kitty ketty

Tikk takk, majd kitty ketty, és így megy ez végtelenségig, mondhatnám, az idők végezetéig amíg a szerkezet bírja cérnával, netán fogaskerékkel. Átlagos este villanyoltás után, már ki ki elhelyezkedett kedvenc alvási pozitúrájában, én leginkább oldalt, hogy csökkentsem a horkolás lehetőségét. Fekszem mélán az ágyon, és hallgatom az óra szakadatlan és könyörtelen neszezését.

In memóriám Csirke

Áhítattal és megrendüléssel üljük körül a szegény megboldogult Csirke ravatalát, a díszesen megterített asztalnál, a hófehér porcelán tányérok és a csillogó evőeszközök körében. Utoljára láthatjuk így szépen ropogósra sülve, azon a díszes ezüsttálcán kiterítve, üde zöld salátával díszítve. Nehezen tudjuk visszatartani kitörni készülő könnyeinket és csorgó nyálunkat.

Cica Mica

A páromat kutyuskámnak, a lányomat kiscicámnak hívom, és ezzel nagyjából ki is merül nálunk a családom és egyéb állatfajták című fejezet. Én is megkapom néha, hogy úgy eszem mint egy disznó, hogy el ne felejtsem evolúciós gyökereimet. Nem említem az otthonunkban velünk együtt élő, de rejtőzködő életmódot folytató apró lények, rovarok seregét, melyek többnyire láthatatlanok, és engem amúgy nem nagyon zavarnak.

Terülj asztalkánk!

Az eső vigasztalanul dobol a horganylemezes ablakpárkányon, az ég ólomszürke, napsugaraknak esélye sincs elérni a földet. A szél vadul tépi a még mindig zöldülő elképedt muskátlikat a balkonládákban, az idén még nem láttak ilyen zord reggelt. Kétségbeesetten kapaszkodnak a földjükbe. Most már tényleg itt az ősz, átmenet nélkül zuhant a nyakunkba, pár napja még rövidujjúban lehetett rohangálni, most meg a csizmák a kabátok és a szkafanderek is előkerülnek.

Motyogatás

Tetyek vetyek, motyogatok, tyengetnek... Talán mindenki ismeri ezt a régi viccet, de aki nem az magára vessen. Tény, hogy undor munka a motyogatás, akarom mondani a mosogatás, talán a konyhai tevékenységek közül a legellenszenvesebb. Áll az asszony, vagy az ember, az utóbbit, ha éppen rá lehet szedni valami fondorlattal, a kezében egy iszamós szivaccsal, vagy ronggyal és a lehetőleg forró, zsírgyöngyös, opálos színű mosogatószeres vízben könyékig turkálva próbálja az ételmaradékokat legyalulni az edények aljáról.

Kiskert a körúton

A téma az utcán hever, mondják, de az enyém nem hever, hanem inkább üldögél, de leginkább kertészkedik. Ember az, tetőtől talpig, méghozzá tevékeny és hajthatatlan, a magának kiosztott és kialakított világában, itt a nagyvárosi nagy körút egy kicsinyke szakaszán. Nemrég figyeltem fel rá, ahogy a rendszeres és nem kényszeres délelőtti bevásárló egészségügyi sétáimat tettem.