Budapest, Őrs Vezér tér, délelőtt, fél tíz. A forgalom telített, araszolás, aztán a lámpák ritmusára némi nekilódulás. A gyalogosforgalom zömét az érkező metró és HÉV önti, hangyasorok menetelnek látszólag értelmetlenül, aztán itt ott tömörülnek és határozott irányokat vesznek. A túloldalon éppen két űrhajó száll le, az egyik lapos gyűrű alakú a másik leginkább egy háromlábú kerti grillsütőre emlékeztet.
A kis szürkék és a magasabb zöldek, kezükben táskafélékkel, határozottan indulnak a
buszpályaudvar felé, ahonnan sokfelé spriccelnek szét a járatok, de ebből most egy, az EXPO-járat érdekes. Magam is arra igyekszem, és még sokan földiek, öltönyben, kosztümben, céges kitűzőkkel és mindenféle motyókkal a hónuk alatt. Már napok óta kellemes izgalom bujkál bennem, postán már megkaptam a meghívót az idei Konstrumára, a nemzetközi építőipari szakkiállításra. Hagyományosan a Budapesti Vásárváros területén zajlik, és számtalan látogatót vonz szerte a galaxisban. A busz motorja végre felpörög, a kis szürkék és a magas zöldek is 
felsurrannak, a sofőr csenget, az ajtók záródnak, és a zsúfolt jármű megiramodik az Albertirsai úton át a kapuk felé. Az idén is megmutatkoznak a fűtés, szellőzés, klíma és szanitertechnika legjelentősebb gyártói, képviselői, és még számtalan témába vágó termék. Az érdeklődés és a látogatottság évek óta lankadatlan. A szakemberek mellett, az építkező, lakásfelújító magánszemélyek is fokozott kíváncsisággal méricskélik a kínálatot. Elképesztő választékkal jelentkeztek az ablak, ajtó, díszburkolat, radiátor, fürdőkád, redőny és
reluxa gyártók. Hatalmas tempóban fejlődik még a zöld ipar, a különféle energia-megtakarító megoldások változatos alkalmazása. A szabad-területeken munkagépek, állványzatok, díszkert faházzal és vízeséssel is látható. A LOSZ (Lakberendezők Országos Szövetsége) Lakberendezőinek standja, a TIPPEK SZIGETE egy tervező elképzelt iroda lakását mutatja be. A látogatók 
díjmentes, személyre szóló tanácsadást vehetnek igénybe. A konzultációk kiegészülnek a legkényesebb igényeknek is megfelelő támogató, kivitelező és design-termék cégek népszerűsítésével Az egyik standon a futópad vízi megfelelőjét bámulom. Háromméteres medencében úszik egy lány egy helyben, és a víz áramlik körülötte. A sebesség és az egyéb paraméterek természetesen beállíthatók. A forgatagban a húsvéti nyuszival is összefutok, aki névjegyeket osztogatott egy kosárból. A kis 
szürkék és a magas zöldek nagyon megörülnek neki, mert azt hiszik egy új faj, és haladéktalanul felveszik vele a kapcsolatot. Az idő egyébként csodálatosan tavaszi, a szabadterületek standjai zavartalanul kínálhatják portékáikat. Az egyik pavilonban kőműves és burkoló verseny folyik, nagy az izgalom, de az eredményhirdetést nem várom meg. Diákok özönlenek csoportokban, építőipari szakiskolások, akik kirándulás keretében tágítják itt az ismereteiket. A dél közeledtével éhes szájak és korgó gyomrok lepik el szabadtéri büféket, köröskörül táplálkozó csoportok telepednek le. A kis szürkék valami 
trutymót szürcsölnek tubusból a magas zöldek meg valami madzagot kajolnak ezüst zacskóból. Néhány óra múlva úgy érzem alacsonyabb lettem. Lenézek, hát jócskán lejártam a lábam, de ami érdekel azt sikerült megnéznem, így búcsút intek. A távozó tömeggel felnyomulok a buszra, és irány a végállomás.
szürkék és a magas zöldek nagyon megörülnek neki, mert azt hiszik egy új faj, és haladéktalanul felveszik vele a kapcsolatot. Az idő egyébként csodálatosan tavaszi, a szabadterületek standjai zavartalanul kínálhatják portékáikat. Az egyik pavilonban kőműves és burkoló verseny folyik, nagy az izgalom, de az eredményhirdetést nem várom meg. Diákok özönlenek csoportokban, építőipari szakiskolások, akik kirándulás keretében tágítják itt az ismereteiket. A dél közeledtével éhes szájak és korgó gyomrok lepik el szabadtéri büféket, köröskörül táplálkozó csoportok telepednek le. A kis szürkék valami trutymót szürcsölnek tubusból a magas zöldek meg valami madzagot kajolnak ezüst zacskóból. Néhány óra múlva úgy érzem alacsonyabb lettem. Lenézek, hát jócskán lejártam a lábam, de ami érdekel azt sikerült megnéznem, így búcsút intek. A távozó tömeggel felnyomulok a buszra, és irány a végállomás. Őrs Vezér tér, késő délután. Prospektusokkal tömött táskámmal bandukolok a metróállomás felé, a szemem sarkából látom ahogy ahogy a szürkék és a zöldek űrhajói kondenzcsíkot húzva átfúrják az eget. Viszlát jövőre, éljen a Konstrumánia.
2009. április 03.
